Településünk története

A kezdetek és a középkor

A község területe már több ezer éve lakott ezt támasztja alá az a bronzlelet együttes, amit 1974-ben a Kossuth úton házépítés alapozásakor került felszínre (9 darab dárda- vagy lándzsahegy, 5 darab zárt karika karperec, egy darab összeérő végű karperec, 1 darab össze nem érő végű karperec, 2 darab tarajos vagy csillagos kézfejvédő spirális, fülvédő töredéke, 2 darab tömör rovátkolt gyűrű, 8 darab spirálgyűrű, 7 darab spirálhuzal). Említésre méltó bizonyíték egy fazekas kemence és az abból előkerült edény és vastárgyak is. Ezeket szintén a Kossuth úton tárták fel. A település nevének első megemlítését a XIII. századi forrásokban találjuk. Anonymus is feljegyzi a Nyárád vízfolyást, melynek partján a törzsek Kács településig táboroztak. A település nevének eredetére két fajta elképzelés alakult ki. Az egyik nézet szerint a település az elnevezését egy Narad nevű személy után kapta. Azonban sokkal valószínűbb az az elképzelés, hogy a falu a környékén elhaladó Nyárád folyóról lett elnevezve. Az első okleveles említés 1238-ból származik: IV. Béla által a johannitáknak adott birtokok között felsorolnak egy Narrag nevű területet. A forrásokban különböző alakokban fordul elő a település megnevezése, találunk Narad, Narag és Baratinarag változatot is. A településen ma is álló templomrom szintén a XIII. századból, annak is a második feléből származik, a templom felépítéséből már nagyobb számú lakosságra lehet következtetni. 1435-ben Luxemburgi Zsigmond király Berzeviczi Pohárnok Istvánnak adományozta Nyárádot. Lévén, hogy Nyárád vámszedőhely volt, Pohárnok István a vámjövedelmeket és a malmokat is megkapta a birtokkal együtt. Ekkoriban Nyárád a cserépvári uradalomhoz tartozott, ami teljes egészében Pohárnok István tulajdona volt.

Korai újkor

A XVI. században új irányt vett a település élete, hiszen egy hadi útra esett. 1527-ben Szapolyai János és Ferdinánd király Nyárád határában lévő Fekete-tónál vívtak ütközetet, majd 1544-ben Miskolcig nyomult Mehmed budai pasa csapatai égetik fel több falu között Nyárádot is. 1596. októberében a település határában zajlott a Magyarország „második Mohácsaként” emlegetett mezőkeresztesi csata. A III. Miksa osztrák főherceg és Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem irányítása alatt álló hadak (50-60 ezer fő) a kedvezőnek tűnő helyzetüket nem tudták kihasználni és a III. Mehmed szultán vezette oszmán sereg (130-150 ezer fő) vereséget mért rájuk. A harcokban körülbelül 32-35 ezer halott maradt a csatatéren. A harci cselekmények során a település egy jelentős részét a török felégette. Ettől kezdve a pusztulás és regenerálódás ciklusai váltogatják egymást Mezőnyárádon a következő évszázadban, s lesznek olyan időszakok, amikor a falu teljesen elnéptelenedik. A XVI. században a nyárádi jobbágyok leginkább a búzatermesztésre álltak rá. Helységünk egyike volt Borsod megye fontos gabonatermő helyeinek, erre épültek a malmok. Emellett jelentős volt a juhtenyésztés és a méhészkedés is. A XVII. század birtokosai közt megtaláljuk a Fánchyakat és Dőry Ferencet. 1687-1773 között az egri jezsuitáké volt a falu. A XVIII. század első harmadában leégett a XIII. században épített román stílusú templom, a tűzvész után 1728-ban újraépítették és a korabeli barokk stílus jegyeivel kibővítették. A jezsuita rend feloszlatása után először a kamara, majd Majthényi Károly vásárolta meg. Majthényi sikeres politikai pályát futott be, országbírói ítélőmester, a hétszemélyes tábla tagja, végül királyi tanácsos és a Szent István rend lovagja lett. Majthényi Károly négy gyermeke közül Pál lakott Nyárádon. A Majthényi család uradalmában gyors és látványos változások mentek végbe a település életében. Építkezéseik folytán a falukép átalakult. A családnak köszönhető az 1812-ben emelt templomtorony, a kastély, a vendégfogadó, a pálinkafőző és ők támogatták a különálló tanterem felépítését is. 1790-ben kaptak engedélyt a családi kripta felépítéséhez. A Majthényi család szisztematikusan törekedett jövedelmei növelésére, s ennek érdekében az uradalmi gazdálkodás modernizálására. Volt olyan időszak, mikor környékünkön hét malom is működött. A település életében nagy lépés volt, hogy 1869-ben kiépült a Hatvan-Miskolc vasútvonal, ami falu területén halad át.

XX. század

Hivatalosan 1905-től létezik Mezőnyárád, hiszen ebben az évben fogadta el a község képviselő testülete az Országos Községi Törzskönyvbizottság határozatát, hogy a helység korábban is használt neve immár váljon hivatalossá. A Mezőnyárád név a forrásokban már 1773-ban is szerepel „Mező Nyárád” írásmódban, később kötőjellel, majd egybe írva is. Majthényi Ádámné (született: Fáy Adrienn) kezdeményezésére az egri érsekség önálló plébániát szervezett. Ő pedig vállalta, hogy paplak céljára odaajándékozza 1909-ben épült kúriáját, azok melléképületeit, és a lelkészek javadalmazására 60 hold szántóföldet. Így 1921. október 1-jén a plébánia kialakításra került. 1932-ben Majthényi Ádámné kácsi ingatlanait is a Mezőnyárádon tervezett plébániatemplom építési költségeire ajándékozta. 1934-ben megindult az építkezés a helyi emberek összefogásával, önzetlen segítségével. A jótékonyság vezette báróné 1934-ben a Szalézi Intézetnek adta egy másik, szintén a községben lévő kúriáját, akik itt adtak otthont teológusaiknak. Az intézet hálája jeléül magára vállalta a templomépítés befejezésének költségeit. A templom 1936-ban készült el, s lett felszentelve Szűz Mária tiszteletére. A szalézi rend idetelepülésével megváltozott a falu élete is. A gyerekeknek oratórium volt, ahol állandó felügyelet mellett játszhattak. Az ifjúság a ,,Szívgárdában” tanulhatott igényes színdarabokat. A papok a hittan mellett németet is tanítottak. A felnőtt lakosságból többen dolgoztak a rendnél. A szalézi rend 1951-ig működött a községben. Ekkor államosították az épületet és a hozzá tartozó földeket, amelyből a mai iskolát alakították ki.

Az 1914-ben kirobbant I. világháborúba a levéltári források szerint 195 nyárádi katona vonult be, közülük 30-an haltak hősi halált, 9-en hadirokkantként térhettek csak haza. A világégés után a Horthy Miklós által megalapított Vitézi Rendbe két mezőnyárádi került be, mivel a „háborúban és az azt követő szomorúan terhes napokban vitézségének és nemzeti érzésének kiváló tanúbizonyságot” adott. A Tanácsköztársaság illetve a román megszállás egy-egy erőszakos cselekményen kívül nagyobb volumenű eseményt nem hozott. Ekkoriban a 2000 katasztrális hold megművelhető területből Silbiger Gyula 500 holdat, Majthényi Miklós kb. 300, a szalézi rend 150 holdat műveltetett. A Földhivatali Intézetnek 50 hold volt a tulajdonában, ezen kívül 10-12 családnak átlagban 10-15 hold földje, kb. 120 család pedig 3-5 hold földön gazdálkodhatott. Akik nem gazdálkodtak azok a diósgyőri vasgyárban dolgoztak, kezdetben 30-40 fő lehetett a munkáslétszám, a vasutasok száma 5-6 fő. A háború előszelének számító sorra érkező behívók, a bevezetett jegyrendszer után a polgári lakosság először 1944. július 2-án érezhette először a saját bőrén a háborút. Ezen a napon az angolszász légierő csapást mért Miskolcra, sok helybéli ekkor már a haditermelésre átállt vasgyárban dolgozott, így őket ott érte a légitámadás. A zsidóüldözés következtében 19 személyt deportáltak a koncentrációs táborokba a településről, legtöbbjük 1944. június 9-én hagyta el otthonát. (Egy 1941-es felmérés szerint a községben 31 izraelita vallású személy élt.) A szovjetek 1944. november 10-11-én jelentek meg a Mezőkeresztes-Mezőnyárád vasútállomás környékén, Mezőkeresztes irányából érkezve. Itt a védekező csendőralakulatok géppuska tűzzel fogadták az ellenséges alakulatokat, emellett a település belsejében és a határában német aknavető egységek voltak kiépítve. A harcok során a mai Viola utcában bombatalálat ért egy házat, szintén találat érte a XIII. századi templom tornyát, ahol német megfigyelők tartózkodtak. November 13-án hevesebb aknatűz zúdult a településre, majd másnap a németek elhagyták a községet. A II. világháború poklában 24 helybéli katona esett el, emellett a településen lezajlott összecsapások közben polgári személyek is vesztették életüket.

1949-ben alakították meg az Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet, kezdetben 11 taggal, 1975-ben már 200 körüli tagszámmal munkálkodik. 1956. október 24-én a rádióban hallott hírek hatására a faluban csendesen tüntetőleg felvonult a lakosság. November 4-én keresztülvonultak a Budapest felé tartó szovjet csapatok, az addigi mozgolódás ezzel megszűnt. A szocializmus évei alatt a település lassú fejlődésnek indult, ezt jól szemlélteti, hogy 1975-ben már több mint 600 lakóház van a településen, összehasonlításképpen ez a második világháborúig mindössze 250 volt.

Képeslap a II. világháború utáni évekből. Bal felül Silbiger kastély, Bal lent A Szalézi intézet, Jobbra Római katolikus templom
 
Képeslap az 1930-as évek végéből
 
 
Utcarészlet a 70 -es évekből

 

Felhasznált irodalom:

-A Herman Ottó Múzeum Évkönyve. B. Hellebrandt Magdolna: A Mezőnyárádi Bronzkincs

-http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1596_oktober_26_a_mezokeresztesi_csata/

-Stefán János, Rencz Lászlóné, Lukács Istvánné, Lukács István: Helytörténeti feljegyzések Mezőnyárád község életéről

-Harangozó Barnabás kutatómunkája

Pásztor Levente, 2016.07.11.

 

KÖSZÖNTŐ

Tisztelt Olvasó! Kedves Látogató!

Községünk valamennyi lakosa nevében köszöntöm Önt weboldalunkon!

Önkormányzatunk kiemelt feladatának tekinti a község iránt érdeklődők korrekt, gyors és pontos tájékoztatását, ezért szeretnénk az internet biztosította lehetőségeket is felhasználni. Igyekszünk minden olyan információt a világhálón megosztani Önökkel, ami Mezőnyárád községgel kapcsolatosan érdeklődésre tarthat számot.

Külön figyelmet fordítunk az önkormányzati és intézményi munka megismertetésére, rendezvények, sikerek, események publikálására megosztására.

Az önkormányzat őrizni és gazdagítani igyekszik a község értékeit. Célunk, hogy Mezőnyárád nyugodt, egészséges, korszerű otthona legyen polgárainak és vonzó célpontja vendégeinek.

Bárdos József Szabolcs
polgármester

KAPCSOLAT

MEZŐNYÁRÁDI KÖZÖS
ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

3421 Mezőnyárád
Szent István király út 105.

Telefon: +36-49-425-255
Fax:       +36-49-425-242

E-mail: mezonyarad.hivatal@gmail.com